Please download to get full document.

View again

of 145
All materials on our website are shared by users. If you have any questions about copyright issues, please report us to resolve them. We are always happy to assist you.

Kultúrafinanszírozás az Európai Unió tagállamaiban és Magyarországon Tóth, Ákos

Category:

Internet & Technology

Publish on:

Views: 64 | Pages: 145

Extension: PDF | Download: 12

Share
Related documents
Description
Kultúrafinanszírozás az Európai Unió tagállamaiban és Magyarországon Tóth, Ákos Kultúrafinanszírozás az Európai Unió tagállamaiban és Magyarországon írta Tóth, Ákos Szerzői jog 2013, 2013 Tóth Ákos, Akadémiai
Transcript
Kultúrafinanszírozás az Európai Unió tagállamaiban és Magyarországon Tóth, Ákos Kultúrafinanszírozás az Európai Unió tagállamaiban és Magyarországon írta Tóth, Ákos Szerzői jog 2013, 2013 Tóth Ákos, Akadémiai Kiadó Zrt., Budapest Tartalom 1. KÖSZÖNETNYILVÁNÍTÁS ÁBRÁK JEGYZÉKE TÁBLÁZATOK JEGYZÉKE BEVEZETÉS Kultúrafinanszírozás elméletben és a gyakorlatban Bevezetés A kultúra fogalmának értelmezése A kulturális javak gazdasági sajátosságai A kulturális szektor statisztikai mutatókkal történő elemezhetősége A kultúrpolitika meghatározása és eszközrendszere Kultúrafinanszírozási formák a gyakorlatban A kulturális szféra különféle koordinációs típusai Közvetlen állami szerepvállalás a kultúrafinanszírozásban Az állami támogatások rendszere a gyakorlatban Közvetlen állami szerepvállalás lottónyeremények Közvetett állami szerepvállalás adókedvezmények Nonprofit szervezetek Szponzoráció Adományozás, filantrópia, mecenatúra A háztartások mint a kulturális szektor finanszírozói Összefoglalás Ellenőrző kérdések és feladatok Kulcsszavak Függelék Magánszínházak gazdálkodása Pintér Béla Társulat(részlet Véner Orsolya tanulmányából) Bevételek Kiadások Az állam szerepe a kultúrafinanszírozásban Bevezetés Az állam és a piac Az állam aktív szerepvállalásának indokai a kultúrafinanszírozásban A kormányzati kiadások típusai Franciaország, Nagy-Britannia, Németország és Magyarország kormányzati kiadásai kultúrára A fiskális decentralizáció A decentralizáció formái a kulturális szektorban Kulturális decentralizáció politikai decentralizáció nélkül Kulturális decentralizáció politikai decentralizációval A privatizáció mint a magánszektor bevonásának sajátos formája a kultúrafinanszírozásba A nyugati típusú privatizáció A keleti típusú privatizáció A kulturális szférában alkalmazott privatizáció lehetőségei és korlátai Az uniós tagállamok kultúrafinanszírozásának komparatív elemzése A koordinált kultúrafinanszírozási megközelítés A liberális kultúrafinanszírozási megközelítés Az EU-tagállamok kultúrafinanszírozásának összehasonlító elemzése Összefoglalás Ellenőrző kérdések és feladatok Kulcsszavak Kultúrafinanszírozás az uniós tagállamok gyakorlatában Bevezetés Franciaország, Nagy-Britannia, Németország és Magyarország kulturális szektorának összehasonlító elemzése Franciaország, a koordinált kultúrafinanszírozási szemléletet legtisztábban alkalmazó uniós tagállam iii Kultúrafinanszírozás az Európai Unió tagállamaiban és Magyarországon A francia kultúrpolitika fejlődése az 1930-as évektől napjainkig A közvetlen állami szerepvállalás a francia kultúrafinanszírozásban Az önkormányzatok szerepe a francia kultúrafinanszírozásban A szponzoráció gyakorlata Franciaországban Az adókedvezmények rendszere Franciaországban Franciaország kulturális szektorának foglalkoztatáspolitikája Nagy-Britannia, a liberális kultúrafinanszírozási szemléletet legtisztábban alkalmazó uniós tagállam Nagy-Britannia kultúrpolitikájának fejlődése az 1940-es évektől napjainkig A közvetlen állami szerepvállalás Nagy-Britannia kultúrafinanszírozásában Az önkormányzatok szerepe Nagy-Britannia kultúrafinanszírozásában A szponzoráció gyakorlata Nagy-Britanniában Az adókedvezmények rendszere Nagy-Britanniában Nagy-Britannia kulturális szférájának foglalkoztatáspolitikája Németország, a fiskális és kulturális föderalizmust alkalmazó uniós tagállam A német kultúrpolitika fejlődése az 1920-as évektől napjainkig A közvetlen állami szerepvállalás a német kultúrafinanszírozásban A tartományok és az önkormányzatok szerepe a német kultúrafinanszírozásban A nonprofit szektor szerepe Németországban A szponzoráció és az adókedvezmények rendszere Németországban Németország kulturális szektorának foglalkoztatáspolitikája Magyarország mint a koordinált és liberális szemléletet együttesen alkalmazó uniós tagállam Magyarország kultúrpolitikájának fejlődése az 1940-es évek közepétől napjainkig A közvetlen állami szerepvállalás Magyarország kultúrafinanszírozásában Az önkormányzatok szerepe a magyar kultúrafinanszírozásban A szponzoráció gyakorlata Magyarországon Az adókedvezmények rendszere Magyarországon Magyarország kulturális szférájának foglalkoztatáspolitikája Összefoglalás Ellenőrző kérdések és feladatok Kulcsszavak Az Európai Unió kultúrpolitikája és kultúrafinanszírozása Bevezetés Az Európai Unió kultúrpolitikájának kettőssége Az Európai Unió kultúrpolitikájának fejlődéstörténete Az Európai Unió tagállamaiban alkalmazott jogrendszerek bemutatása Az angolszász (common law) és a polgári (civil law) jogrendszerek szerepe az Európai Unió kultúrpolitikájának formálódásában Az uniós szintű kultúrpolitika gyakorlatban történő alkalmazása Az Európai Unió kultúrafinanszírozása Összefoglalás Ellenőrző kérdések és feladatok Kulcsszavak Zárszó iv A táblázatok listája 1. táblázat. A kultúrafinanszírozási formák előnyei és hátrányai táblázat. Az Európai Unió tagállami kultúrafinanszírozásának GDP-hez való hozzájárulása és az érvényben lévő kultúrpolitika kapcsolata táblázat. A kulturális szektor GDP-hez való hozzájárulása és az érvényben lévő kultúrpolitika lineáris regresszióval történő elemzésének eredménye táblázat. Egy háztartás kulturális kiadásai 2005-ben (Franciaország, Nagy-Britannia, Németország, Magyarország, EU-27 átlag) táblázat. A magánszektor kulturális támogatásának állami támogatáshoz viszonyított aránya táblázat. Az állam és a háztartások kulturális és szabadidős tevékenységre fordított kiadásai táblázat. Franciaország Kultúráért és Kommunikációért Felelős Minisztériumának kulturális kiadásai (2007) táblázat. Nagy-Britannia Kultúráért, Médiáért és Sportért Felelős Minisztériumának kulturális kiadásai (2007) táblázat. Németország kulturális kiadásai kormányzati szintek szerint (2007) táblázat. Németország állami kulturális kiadásainak területi megoszlása (2007) táblázat. Magyarország állami kulturális kiadásainak területi megoszlása (2011) táblázat. Az állami költségvetés kulturális kiadásai Magyarországon (2010) táblázat. Az Európai Unió tagállamainak csoportosítása az állam és a piac kultúrafinanszírozásban betöltött szerepe alapján táblázat. Az Európai Unió tagállami kultúrafinanszírozásának legfontosabb statisztikai mutatói táblázat. Az EU 18 tagállamára vonatkozó mutatók közötti korreláció táblázat. Franciaország, Nagy-Britannia, Németország és Magyarország kulturális szektorának fő statisztikai mutatói táblázat. A reál GDP-növekedés és a közvetlen GDP-arányos kultúrára fordított állami támogatás összehasonlítása Franciaországban ( ) táblázat. A kultúrát támogató, 200 főnél több alkalmazottat foglalkoztató vállalatok számának alakulása Franciaországban ( ; becsült adatok) táblázat. A közhasznú alapítványok számának alakulása Franciaországban ( ) táblázat. Franciaország kulturális szektorának foglalkoztatottsági adatai táblázat. Az önkéntességen alapuló társadalmi szerepvállalás a kulturális szektorban táblázat. A GDP-növekedés és a közvetlen GDP-arányos kultúrára fordított állami támogatás összehasonlítása Nagy-Britanniában ( ) táblázat. Nagy-Britannia kulturális szektorának foglalkoztatottsági adatai táblázat. A GDP-növekedés és a közvetlen GDP-arányos kultúrára fordított állami támogatás összehasonlítása Németországban ( ) táblázat. Az állami kulturális támogatások forrásallokációja Németországban táblázat. Németország kulturális szektorának foglalkoztatottsági adatai táblázat. A kultúra közvetlen állami támogatása a GDP %-ában és a GDP növekedése Magyarországon ( ) táblázat. A háztartások kulturális kiadásai Magyarországon ( ) táblázat. A központi költségvetés önkormányzatok számára nyújtott kulturális célzatú támogatása Magyarországon ( ) táblázat. A posztszocialista országok kulturális szektorainak statisztikai mutatói táblázat. A Nemzeti Kulturális Alap költségvetése ( ) táblázat. Magyarország kulturális szektorának foglalkoztatottsági adatai táblázat. Az angolszász (common law) és a polgári (civil law) jogrendszer összehasonlítása v 1. fejezet - KÖSZÖNETNYILVÁNÍTÁS Dr. Janowszky Sándornak köszönhetem, hogy a Juhász Gyula Tanárképző Főiskolán folytatott tanulmányaim során felfigyelt rám, és az ő ösztönzésére indultam el az intézményi, majd az országos Tudományos Diákköri Konferencián. Mérföldkőnek számít prof. dr. Marinovich Endre professzor úr szakmai támogatása, aki a Budapesti Gazdasági Főiskola Külkereskedelmi Főiskolai Karán készült szakdolgozatom konzulense volt. A Debreceni Egyetem Közgazdaságtudományi Doktori Iskolájában eltöltött öt év alatt alakult ki a kutatás iránti igazi vonzalmam. Köszönetemet szeretném kifejezni prof. dr. Polónyi István profeszszor úrnak, aki felhívta a figyelmemet a kultúra-gazdaságtan tudományterületére. A könyv szemléletmódjának kialakulásában meghatározóak voltak prof. dr. Csaba László akadémikus úr összehasonlító közgazdaságtan és a globalizáció közgazdaságtana című órái. Ekkor sajátítottam el azt az új kutatási szemléletet és előadásmódot, mellyel nemcsak a hazai, de a nemzetközi tudományos életben is megálltam a helyemet a konferenciákon. Az akadémikus úrnak köszönhetem, hogy egy szemeszteren keresztül a Közép-európai Egyetem vendéghallgatója lehettem, ahol Dragan Klaic professzor úr rendkívül hasznos tanácsokkal látott el a könyv uniós kultúrpolitikát tárgyaló fejezetével és a posztszocialista országok kultúrpolitikájával kapcsolatban. Szeretném kifejezni köszönetemet prof. dr. Makó Csaba professzor úrnak, aki nemcsak a Doktori Iskola vezetőjeként támogatta a könyv megírását, de tanárként az óráján olyan szakirodalommal ismertetett meg, mely a módszertan területén szolgált alapul a könyv elkészüléséhez. Prof. dr. Kapás Judit professzornak köszönhetem, hogy megismerkedtem az intézményi közgazdaságtan tudományterületével. A tanárnő óráinak hallgatása során történt meg az az áttörés a kutatói tevékenységemben és annak minőségében, amikor sikerült kialakítanom saját stílusomat és megtalálni azokat a még kevésbé tárgyalt területeket a kultúra-gazdaságtanon belül, melyek a könyv fő vizsgálódási területei is lettek. Dr. Ujhelyi Mária nélkül ez a könyv nem készülhetett volna el. Doktori tanulmányaim során témavezetőként az első perctől kezdve folyamatosan segítette munkámat. Bármikor számíthattam a segítségére. Számos külföldi konferenciára az ő ajánlásával sikerült eljutnom. Köszönöm Neki a szakmai és emberi fejlődésemben nyújtott önzetlen támogatást. Köszönettel tartozom a könyv megjelenését támogató szponzoroknak, a Debreceni Egyetem Közgazdaságtudományi Doktori Iskolájának és a Kecskeméti Főiskola Gépipari és Automatizálási Műszaki Főiskolai Karának. Köszönöm a Központi Statisztikai Hivatal munkatárásának, Lakatos Gyulánénak, valamint a Budapest Observatory és a Kultúrpont Iroda munkatársainak a statisztikai adatok összegyűjtésében nyújtott segítséget. A könyv a doktori értekezésem átdolgozott változata. A doktori értekezésem opponensei, prof. dr. Bozóki András, prof. dr. Kozma Tamás és prof. dr. Stark Antal javaslatai jelentősen hozzájárultak ahhoz, hogy a könyv a szakma és az érdeklődő olvasó számára egyaránt hasznos ismeretanyagot tartalmazzon. Stark Antal professzor úr a könyv kéziratának szakmai lektorálását is vállalva több évtizedes szakmai tapasztalatát osztotta meg velem, melyért nagyon hálás vagyok Neki. Külön köszönöm prof. dr. Vigvári Andrásnak, dr. Fehér Katalinnak, Laskó Juditnak, dr. Komáromi Györgynek és az Akadémiai Kiadó munkatársainak, hogy fontosnak és érdemesnek tartották a könyv témáját a megjelenésre. Hálával tartozom feleségemnek és szüleimnek, akik folyamatosan biztosították azt a nyugodt környezetet, mely elengedhetetlen volt a könyv elkészítéséhez. Nekik ajánlom a könyvet. A szerző 1 2. fejezet - ÁBRÁK JEGYZÉKE 1. ábra: Az információáramlás folyamata az alulról felfelé irányuló döntési modellbe ábra: A Kultúráért és Kommunikációért Felelős Minisztérium költségvetésének alakulása Franciaországban ( ; 1980-as bázisáron számítva) ábra: A háztartások kulturális kiadásai Franciaországban ( ) ábra: A háztartások kulturális kiadásai Nagy-Britanniában ( ) ábra: A kulturális szektor bevételeinek források szerinti megoszlása Nagy-Britanniában (2009) ábra: A magánszektor kulturális támogatásának alakulása Nagy-Britanniában ( ) ábra: A magánszektorból származó támogatások felhasználásának formája Nagy-Britanniában ábra: Az állam kulturális kiadásai Németországban ( , 1995-ös bázisáron számítva) ábra: A háztartások kulturális kiadásai Németországban ( ) ábra: A kultúrára fordított közvetlen állami támogatás alakulása Magyarországon ( , 1991-es bázisáron számítva) ábra: A nonprofit szektor fejlődése Magyarországon ( ) ábra: A nonprofit szervezetek bevételeinek források szerinti megoszlása Magyarországon (2010) 3. fejezet - TÁBLÁZATOK JEGYZÉKE 1. táblázat: A kultúrafinanszírozási formák előnyei és hátrányai táblázat: Az Európai Unió tagállami kultúrafinanszírozásának GDP-hez való hozzájárulása és az érvényben lévő kultúrpolitika kapcsolata táblázat: A kulturális szektor GDP-hez való hozzájárulása és az érvényben lévő kultúrpolitika lineáris regresszióval történő elemzésének eredménye táblázat: Egy háztartás kulturális kiadásai 2005-ben (Franciaország, Nagy-Britannia, Németország, Magyarország, EU-27 átlag) táblázat: A magánszektor kulturális támogatásának állami támogatáshoz viszonyított aránya táblázat: Az állam és a háztartások kulturális és szabadidős tevékenységre fordított kiadásai táblázat: Franciaország Kultúráért és Kommunikációért Felelős Minisztériumának kulturális kiadásai (2007) táblázat: Nagy-Britannia Kultúráért, Médiáért és Sportért Felelős Minisztériumának kulturális kiadásai (2007) táblázat: Németország kulturális kiadásai kormányzati szintek szerint (2007) táblázat: Németország állami kulturális kiadásainak területi megoszlása (2007) táblázat: Magyarország állami kulturális kiadásainak területi megoszlása (2011) táblázat: Az állami költségvetés kulturális kiadásai Magyarországon (2010) táblázat: Az Európai Unió tagállamainak csoportosítása az állam és a piac kultúrafinanszírozásban betöltött szerepe alapján táblázat: Az Európai Unió tagállami kultúrafinanszírozásának legfontosabb statisztikai mutatói táblázat: Az EU 18 tagállamára vonatkozó mutatók közötti korreláció táblázat: Franciaország, Nagy-Britannia, Németország és Magyarország kulturális szektorának fő statisztikai mutatói táblázat: A reál GDP-növekedés és a közvetlen GDP-arányos kultúrára fordított állami támogatás összehasonlítása Franciaországban ( ) táblázat: A kultúrát támogató, 200 főnél több alkalmazottat foglalkoztató vállalatok számának alakulása Franciaországban ( ) táblázat: A közhasznú alapítványok számának alakulása Franciaországban ( ) táblázat: Franciaország kulturális szektorának foglalkoztatottsági adatai táblázat: Az önkéntességen alapuló társadalmi szerepvállalás a kulturális szektorban táblázat: A GDP-növekedés és a közvetlen GDP-arányos kultúrára fordított állami támogatás összehasonlítása Nagy-Britanniában ( ) táblázat: Nagy-Britannia kulturális szektorának foglalkoztatottsági adatai táblázat: A GDP-növekedés és a közvetlen GDP-arányos kultúrára fordított állami támogatás összehasonlítása Németországban ( ) táblázat: Az állami kulturális támogatások forrásallokációja Németországban táblázat: Németország kulturális szektorának foglalkoztatottsági adatai táblázat: A kultúra közvetlen állami támogatása a GDP %-ában és a GDP növekedése Magyarországon ( ) táblázat: A háztartások kulturális kiadásai Magyarországon ( ) táblázat: A központi költségvetés önkormányzatok számára nyújtott kulturális célzatú támogatása Magyarországon ( ) táblázat: A posztszocialista országok kulturális szektorainak statisztikai mutatói TÁBLÁZATOK JEGYZÉKE 31. táblázat: A Nemzeti Kulturális Alap költségvetése ( ) táblázat: Magyarország kulturális szektorának foglalkoztatottsági adatai táblázat: Az angolszász (common law) és a polgári (civil law) jogrendszer összehasonlítása 4. fejezet - BEVEZETÉS A világ globalizációs hatásainak egyik legszembetűnőbb vetülete a legtöbb gazdasági ágazatban mutatkozó versenyhelyzet nagymértékű kiéleződése. A globalizáció nem új keletű dolog. Akkor kezdődött, amikor valamelyik ősünk rájött, hogy a kő kiélesítésével jobban tud dolgozni és ezáltal előnyökre tud szert tenni társaival szemben. Ma ezt úgy éljük meg, hogy olyan forradalmi újításokat vezetnek be, mint például az elektronikus könyvtár, az elektromos könyv, vagy a különféle zenemegosztó rendszerekre épülő multimédiás eszközök. A mai globalizáció legfontosabb ismérve, hogy a világ zárt rendszerré vált, mely egy teljesen új helyzetet teremtett. Korábban az emberi társadalom szervezetei, államai és nemzetei voltak zártak, mára a szűkebben, additívan érvényesülő ellentmondások váltak globálissá. Ez a tendencia figyelhető meg a kultúra és annak finanszírozása esetében is (Vitányi, 2002). A kultúra-gazdaságtan mint interdiszciplináris tudományterület a fejlett piacgazdaságokban alapvetően az angolszász országokból kiindulva az utóbbi öt évtizedben alakult ki. A globalizáció hatására a kulturális szektorban is más gazdasági ágazatokhoz hasonlóan megnőtt és a jövőben tovább fog nőni az országok nemzetközi függősége. Ezt elsősorban a kereskedelemre, a külföldi beruházásokra, a pénz és tőkeáramlásra, valamint a munkaerő áramlására kell értenünk. A technológiai fejlődés nyújtotta lehetőségek minden területen a világ összezsugorodását eredményezik. A kommunikáció, a technológia költségeinek csökkenése nagymértékben hozzájárult a termelés és a pénzpiacok globalizálódásához, homogenizálódásához. Párhuzamosan ezzel a folyamattal megjelent a kreativitásra épülő technológiai fejlődés, mely fokozza a versenyhelyzetet, globálisan is, de főként regionálisan és lokálisan növeli a kínálatot, annak sokszínűségét. Tehát a homogenizálódás mellett a heterogenizálódás folyamata is aktívan jelen van a gazdasági életben. A verseny megfigyelhető a kontinensek között is. A 20. század második felére az Európai Unió gazdasági teljesítménye közel azonos lett az Egyesült Államokéval. Az egy főre jutó GDP tekintetében figyelhető csak meg jelentősebb különbség az Egyesült Államok javára. Ennek oka egyrészt az Európai Unió tagállamai közötti kulturális különbségekben gyökerezik, másrészt a rövidebb európai munkahétnek tulajdonítható. Szerepet játszik az is, hogy Európában több a fizetett szabadság, hosszabb a szülési és betegszabadság, vagyis az európaiak sokkal több szabadidővel rendelkeznek az amerikaiakhoz képest (Berend T., 2008). A piaci szereplők a fogyasztók szabadidejéért versenyeznek. A szabadidő hasznos eltöltésének egyik fő területe a kultúra, hiszen az emberek színházba, múzeumba, moziba járnak, a nyaralásaik során a helyi nevezetességeket is megtekintik. Egyre nő azoknak a száma, akik a tömegközlekedésen eltöltött időt zenehallgatással, televíziónézéssel töltik. Nem meglepő tehát, hogy a kultúra meghatározóvá vált az utóbbi évtizedekben a piaci folyamatokban. Felvetődik a kérdés, hogy ezt az amerikaihoz képest sok szabadidőt miként töltik el az európaiak? Mekkora hányadát fordítja az egyén az egyes tagállamokban kulturális tevékenységekre, és ez hogyan befolyásolja a kulturális szektor növekedését? Hogyan próbál az Európai Unió és annak tagállamai a megváltozott intézményi környezethez alkalmazkodni? A kulturális iparág (cultural industry) angolszász modellje mennyire tud gyökeret verni a tagállami kultúrafinanszírozásban? A könyvben többek között ezekre a kérdésekre keressük a választ. Az előbb ismertetett gazdasági impulzusok mellett legalább olyan fontos a globalizáció hatására megfigyelhető ideológiai és kulturális impulzusok nemzetközi szintű elterjedése. Sokan a globalizációt az amerikai kultúra világméretű elterjedésével és annak az egyes kultúrákra gyakorolt hatásával azonosítják. A művészetközpontú szemlélet képviselői ezt veszélynek tekintik. Véleményük szerint nemcsak rövid távon, de hosszú távon is olyan kulturális produktumok maradnak fenn, melyek művészi értéke megkérdőjelezhető. Ennek a nézetnek a képviselői megfeledkeznek azokról az időkről, amikor az I. világháború előtt épp
Similar documents
View more...
We Need Your Support
Thank you for visiting our website and your interest in our free products and services. We are nonprofit website to share and download documents. To the running of this website, we need your help to support us.

Thanks to everyone for your continued support.

No, Thanks