Please download to get full document.

View again

of 24
All materials on our website are shared by users. If you have any questions about copyright issues, please report us to resolve them. We are always happy to assist you.

Csudapest Es a Frizsiderszocializmus a f

Category:

Documents

Publish on:

Views: 0 | Pages: 24

Extension: PDF | Download: 0

Share
Related documents
Description
csudap
Transcript
  fogyasztástörténet 60 A fogyasztás és a fogyasztástörténet leegyszerûsítése a társadalomtörté-net régi és közkeletû problémája. Ennek egyik oka a történetírás azonfunkciója, amelyben a történelemkutatás szolgáltatás, a történeti ábrá-zolások pedig maguk is fogyasztási termékek. 1 A hétköznapi élet fo-gyasztási tárgyairól készült színes fényképekkel illusztrált albumoképpúgy a modern társadalmak kellékei, mint a századfordulós körké-pek. Ugyanebbe a körbe sorolható a nosztalgiázásból fakadó piaci igé-nyekre alapozó, gyakran korabeli viccekkel teletûzdelt, a hétköznapiélet és a fogyasztási tárgyak emblémaszerû felvillantására építô elbeszé-lésmód (elég csak az egykori NDK felidézésérôl szóló Ostalgie-jelenségregondolnunk). Ez az elbeszélôi forma igen közel áll a történetírás doku-mentarista modelljéhez, a naiv realizmushoz, amely nem megakadályoz-za, hanem segíti térnyerését. 2 A szocialista korszak története különösen alkalmas a tablószerû meg-jelenítésre, mivel az idôszakról szóló uralkodó elbeszélésmód folytono-san az élményalapú kollektív emlékezetre reflektál. Aszocialista kor-szakra hivatásszerûen vagy életkorukból fakadóan emlékezô közösségekszámára a korabeli fogyasztáshoz és annak kultikus tárgyaihoz kapcso-lódó történetek identitásképzô jelentéssel bírnak. 3 Emiatt ezek a törté-netek egyúttal a kulturális emlékezetet is megalapozzák. 4 Fogyasztásról *A tanulmány az OTKA T 49595 számú kutatása keretében készült. 1 Lásd G YÁNI Gábor: Posztmodern kánon. Tankönyvkiadó, Budapest, 2003. 97–123. 2 Dominck L A C APRA : History and Criticism. Cornell University Press, New York, 1985. 17–18. 3 T ÓTH Eszter Zsófia: A fogyasztás ábrázolása munkások és munkásnôk életút-elbeszéléseiben. In: R AINER M. János (szerk.): „Hatvanas évek” Magyarországon. 1956-os Intézet, Budapest, 2004. 357–386. 4 A kulturális emlékezet fogalmáról lásd Jan A SSMANN : A kulturális emlékezet. Írás, emlékezés és politikai identitás a korai magaskultúrákban. Atlantisz Könyvkiadó, Budapest, 1999. 76–78. HORVÁTH SÁNDOR Csudapest és a frizsiderszocializmus: a fogyasztás jelentései, a turizmus és a fogyasztáskritika az 1960-as években * [ ]  61 Múltunk, 2008/3.|60–83. beszélve „implicit módon elfogadjuk egy integrált társadalom képét”. 5 Ebben az esetben a fogyasztásról szóló történetek az egyéni vagy kollek-tív emlékek alaptörténetekre való lefordítása, nem ritkán normatív vagyideológiai szándékkal. Ráadásul ezek a történetek táptalajává válhattakannak a leegyszerûsítô elbeszélésmódnak, miszerint a kelet-európai terv-utasításos gazdálkodásra épülô országokban azért bukott meg a rend-szer, mert nem tudták kielégíteni a fogyasztási szükségleteket. 6 Ebbôlaz is következhetne, hogy egy rendszer életrevalósága mérhetô a fogyasz-tási szint ábrázolása révén. Sôt, az emberek úgy születnek, hogy fogyasz-tási szükségleteik vannak, azokat nem elsajátítják, és boldogságuk eszükségletek kielégítésében rejlik. Aszocialista országok statisztikai hi-vatalainak gazdag és felettébb sematikus adatsorai így válhattak a kor-szak fogyasztásával foglalkozó történészek meghatározó forrásaivá. 7 Másfelôl a szocialista és a kapitalista országok fogyasztási versenyéreépülô elbeszélésmód a korabeli hivatalos ideológiai célok reprezentá-cióira is épít, mivel mindkét oldalon kiemelt fontosságot tulajdonítottakbizonyos idôszakokban a jóléti intézkedések hatásairól szóló összeha-sonlítgatásoknak. Erre példa az 1959-es „konyhai vita”, amely RichardNixon és Nyikita Hruscsov között zajlott a moszkvai Amerikai Nem-zeti Kiállításra felépített, tipikus kertvárosi ház modern eszközökkel tele-zsúfolt konyhájában, ahol Nixon az új amerikai háztartási eszközökkel(például mosó- és mosogatógép) büszkélkedett. 8 5 Giovanni L EVI : Magatartások, erôforrások, folyamatok a fogyasztás „forradalma” elôtt. Korall, 10. 2002.december. 99. 6 Például Victoria de G RAZIA : Irresistible Empire: America’s Advance Through Twentieth-Century Europe. Belknap, Cambridge, 2005; Mark L ANDSMAN : Dictatorship and Demand: The Politics of Consumerism in East Germany. Harvard University Press, Cambridge, 2005; John B REWER –Roy P ORTER (szerk.): Consumpti- on and the World of Goods. Routledge, London–New York, 1993. Ez utóbbi kritikáját adja Giovanni Levi.„Egy ilyen kijelentés csak megdöbbentô történelmi elvakultság eredménye lehet szerintem. Akommunistarendszerek bukását bizonyosan nem abban kell keresni, hogy képtelenek voltak biztosítani a fogyasztásegy bizonyos mennyiségi szintjét, hanem abban, hogy nem tudták garantálni a fogyasztás minôségét, ajövedelemelosztás nagyobb egyenlôségét, a termelési eszközök társadalmi kontrollját. Újból láthatjuk,ahogyan egy ideologikus torzítás az okok és okozatok összekeveréséhez vezet a termelés, elosztás és fo-gyasztás közötti kapcsolat és a magatartások neoklasszikus olvasatából kiindulva, amit a mennyiségimaximalizálás hipotézise határoz meg.” Giovanni L EVI :i. m. 101. 7 A magyarországi fogyasztásra vonatkozó statisztikai adatsorok használatáról és annak kritikáját lásdV ALUCH Tibor: A „gulyáskommunizmus” mítosza és valósága. (Akádári konszolidáció hétköznapjai). In:R OMSICS Ignác (szerk.): Mítoszok, legendák, tévhitek a 20. századi magyar történelembôl. Osiris Kiadó,Budapest, 2002. 361–390. 8 A vita jelentôségét az adta, hogy a konyha vált a modernizált szovjet életforma egyik szimbólumává. SusanE. R EID : The Khrushchev Kitchen: Domesticating the Scientific-Technological Revolution. Journal of Con- temporary History, 2005/2. 289–316.  fogyasztástörténet 62 Mit jelentett a szocialista korszakban fogyasztani, és milyen kontex-tusban jelent meg a fogyasztásellenesség? Miként befolyásolta az állam,hogy mit fogyasszanak az emberek, és miként változott a fogyasztói ma-gatartás jelentése? Atanulmány célja, hogy e kérdésektôl indulva érthe-tôbbé tegye: milyen szerepe volt a szocialista államnak a fogyasztás je-lentéseinek átalakításában, milyen eszközökkel jelenítette meg magátfogyasztóbarátként, és hogyan hatottak erre a nyugati fogyasztási mintákés a fogyasztással kapcsolatos kampányok. Elsôként áttekintem a szo-cialista korszak fogyasztástörténetének alapvetô vonásait, majd esetta-nulmányként a Nyugat és a szocialista Budapest sajátos találkozásánaka hatásával, a nyugati turisták elôtt megnyíló fôváros átalakulásávalfoglalkozom. Végül arra keresem a választ, hogyan hatott az új, külföl-dieknek nyitott Budapest imázsa a fogyasztásról és a fogyasztáskritikák-ról keletkezô korabeli közbeszédre.  Tárgyi fogyasztás és a szocialista korszak fogyasztástörténete A szocialista korszak fogyasztását ábrázoló tablószerû elbeszélés-módból is fakadt, hogy elsôsorban a vizuálisan megjeleníthetô tárgyakfogyasztása került az emlékezôk és a fogyasztással foglalkozó törté-nészek érdeklôdésének fókuszába. Másfelôl azoknak a fogyasztási tár-gyaknak a története lett fontos, amelyekrôl nagy tömegû statisztikaiadatsorok is fennmaradhattak. Emellett a fogyasztás tematikai meg-jelenésére nagy hatással volt a szegénységgel kapcsolatos, 1960–70-esévekben egyre nagyobb teret nyerô deprivációs elmélet is. Eszerint aszegénységet az határozza meg, hogy a társadalom adott tagjai milyenjavaktól érzik magukat megfosztva. Ezek a kutatások a statisztikai hi-vatalok által is kedvelt fogyasztási adatokra helyezték a hangsúlyt,mint például a fizikai komfort, az egészség, a jóléti és státusjavak bir-toklása és az azoktól való megfosztottság hatásai. 9 Erre épül az a logi-ka, amely alapján a megfosztottságot ábrázolják a szocialista korszakrajellemzô alapvetô fogyasztói élményként. Pedig ebbôl az következne,hogy a hiány miatt érzett elkeseredés alááshatta a rendszer legitimitá-sát, amit az is fokozott, hogy a propaganda folyton csak az eredmé- 9 Robert H OLMAN : Poverty: explanations of social deprivation. Palgrave Macmillan, Oxford, 1978. Ennek amegközelítésnek a magyarországi hatásáról lásd F ERGE Zsuzsa: Fejezetek a magyar szegénypolitika törté- netébôl. Kávé Kiadó, Budapest [1986] 1998; S ZELÉNYI Iván: Új osztály, állam, politika. Európa Kiadó, Buda-pest, 1990; K EMÉNY István: Szociológiai írások. Replika Könyvek, Szeged, 1992.  63 Horváth Sándor|Csudapest és a frizsiderszocializmus nyeket hangoztatta. 10 E megközelítésmód szerint akár úgy is tûnhet,hogy a rendszer stabilitását egy ideig a fogyasztási színvonal, nem pe-dig az állami erôszakszervezetek biztosították.A szocialista korszak fogyasztástörténetei mindezek miatt nagy hang-súlyt helyeztek a tárgyi kultúra körébe sorolt javak megszerzésének folya-matára. Aletûnôben lévô korszak tárgyi világát múzeumi tárggyá tevôtematikus kiállítások és gyûjtemények hasonló funkciókat töltöttek be,mint a korszak kultikus tárgyait emlékezés formájában felidézô köte-tek. 11 Hovatovább a korszak tárgyainak gyûjtése és azok keletkezésé-nek dokumentálása a korszak mindennapjainak szimbolikus ábrázolá-sát, a korszak mindennapi történetével való foglalkozást is jelentette. 12 A fogyasztási tárgyak története – idônként kibôvítve ezen tárgyak iden-titásképzô szerepével és a rájuk vonatkozó emlékekkel – azonban felet-tébb leegyszerûsíti a fogyasztástörténetet, amely ebben az esetben nemmás, mint a korszak tárgyi kultúrájának naiv dokumentálása. 13 Ez azon-ban inkább elôny, mint hátrány az emlékezô, nosztalgiázó közösségekigényeinek kielégítésekor, hiszen ez az elbeszélésmód könnyebben fo-gyasztható számukra.A legnagyobb tétel a szocialista korszak családjainak fogyasztásábana lakás és a lakberendezés volt, akárcsak a szocialista fogyasztásra nevelô Gazdálkodj okosan! társasjátékban. Alakberendezési tárgyak megszerzé-sének folyamatát már a korszak szociológiai irodalma is fontosnak tartot-ta. Brassó egyik új lakótelepének (Vörös Lobogó) 1968–69-es vizsgálatá-ban Tiberiu Bogdan elsôsorban arra kereste a választ, hogy a falusikörnyezetbôl származók miként illeszkednek be az „újvárosi” környezetbe,milyen konfliktusok keletkeznek az eltérô életformát képviselô társadalmicsoportok között. 14 Bodgan a jelenséget az állam központi intézkedéseitôlalapjában független, spontán folyamatként ábrázolta. Az interjúkon ala- 10 Julie H ESSLER : Cultured trade. The Stalinist turn towards consumerism. In: Sheila F ITZPATRICK (szerk.): Stali- nism. New Directions. Routledge, London–New York, 2000. 182–209. 11 Ez utóbbira példa P OÓS Zoltán: Szivárvány Áruház. Egy korszak kultikus tárgyai. Papirusz Book, Budapest,2001. Aszocialista korszak tárgyainak muzealizálására példa a Közép-Európai Egyetem, Centrális Galériatöbb kiállítása ( Dia, mese, meggyôzés  – 1998., NDK–GDR–DDR  – 2003.) vagy a Budapest TörténetiMúzeum Kirakat: divat a szocializmusban  címû 2007-es kiállítása. 12 Erre legjobb példa az Eisenhüttenstadtban (egykori Stalinstadtban) mûködô Dokumentationszentrum Alltags-kultur der DDR (Az NDK mindennapi kultúrájának dokumentációs központja) nevet viselô gyûjtemény éskiállítóhely története és mûködése. Atárgyi világ muzealizálásáról lásd Gerd K UHN –Andreas L UDWIG : Alltag und soziales Gedächtnis. Die DDR-Objektkultur und ihre Musealisierung. Ergebnisse Verlag, Hamburg,1997. 13 Erre példa Andreas L UDWIG (szerk.): Abc des Ostens. 26. Objektgeschichten. Regia, Cottbus, 2003. 14 Tiberiu B OGDAN : Társadalmi integráció Brassó egy új lakótelepén. In: S ZELÉNYI Iván (szerk.): A szocialista városok és a szociológia. Kossuth Könyvkiadó, Budapest, 1971. 246–291.
Similar documents
View more...
Search Related
We Need Your Support
Thank you for visiting our website and your interest in our free products and services. We are nonprofit website to share and download documents. To the running of this website, we need your help to support us.

Thanks to everyone for your continued support.

No, Thanks