Please download to get full document.

View again

of 15
All materials on our website are shared by users. If you have any questions about copyright issues, please report us to resolve them. We are always happy to assist you.

Pénzügytan könyvjegyzet

Category:

Documents

Publish on:

Views: 0 | Pages: 15

Extension: DOCX | Download: 0

Share
Related documents
Description
Pénzügytan könyvjegyzet
Transcript
  Kis Dávid, BCE, Pénzügy és Számvitel szak, 2016.12.09. Pénzügytan könyvjegyzet (A teljes könyv anyagának kb 90%-a, utolsó fejezet kicsit elnagyolva :D) 1. Pénz, pénzteremtés, pénzáramlás 1. A pénz fogalma és fajtái -   Pénzfunkciók : forgalmi, fizetési, felhalmozási és értékmérő.  - Valuta : világpénzként funkcionáló pénz. Deviza : Valutára szóló követelés. - Eredet szerint : jegybankpénz, kereskedelmibanki pénz - Forma szerint : készpénz, számlapénz - M1 : szűken értelmezett pénz; készpénz + látra szóló betétek  (LSZB) - M2 : M1+határidős  -, takarék- és bizonyos devizabetétek - fokozatos az átmenet M1 és M2 között 2. Pénzteremtés - A ker. bankok (KB) csak szlapénzt teremthetnek, ált. a jegybank (JB) is, de ezt néha átválthatja bankjegyre.   a pénz technikai formája változik ezáltal, nincs pénzteremtés - A gazdaság szektorai : vállalatok, lakosság, állam, bankrsz., külföld - Bankrendszer tagjai : JB, KB és egyéb pénzintézetek (takarékpénztárak, biztosítók stb) - Mérlegek : jegybanki -, monetáris mérleg (MM- JB és KB-k közös, konszolidált  az egymással szembeni pénzáramokkal nettósított mérlege); az összes pénzintézet összevont mérlege. - Kétszintű vs egyszintű bankrsz .: különválik vagy sem a jegybanki és kereskedelmi banki szerep. - Pénzteremtés módjai : hitelnyújtás és külföldifizetőeszköz -vásárlás (ellentétes módon megsemmisülhet pénz) - Pénzter. sajátos esetei: 1. KB : csak szlapénzt tud teremteni, ill. JBpénz ellenében is tud pénzt teremteni 2. JB : a., az ügyfél pénzt fizet be; b., a KB-hoz JBpénz formájú szlapénz-átutalás érkezik. - Nemmonetáris pénzintézetek (tak.pénztárak) is nyújthatnak hitelt: pénzújraelosztó hiteleknél az aktívák szerkezete változik és nem az összegük. - Kötelező tartalék : a JB meghat. a tartalékrátát (t), a fizetett kamatot, a tartalékszámítás alapját, a tart.mentes forrásokat és a tart.elhelyezés formáját. Eredetileg likviditás biztosítására szolgált, mára azonban pont ellentétes, a likv. szűkítésére vezetik be.  - Pénzmultiplikáció : pénzmegsokszorozódás; mérlegsémák a könyv 19-20. o ldalán; adott C pénzmennyiségből 1/t -szeres pénzt teremt a folyamat (pl.: C = 1000, t=20%    1/t=5 C’=5000). Ez az 1/t a pénzmultiplikátor, amely másképpen M1 vagy M2 és a jegybankpénz mennyiségének hányadosa. 3. Pénztömeg nagysága és változása - Az IMF (Nemzetközi Valutaalap  –  International Monetary Fund) elhatárolása szerint a pénztömegbe a MM bizonyos passzívái kerülnek bele. - Pénztömeg elemei : - Pénz: bankrsz.-en kívüli pénzállomány, KB-oknál vezetett LSZB - Kvázipénz: KB-oknál és JB- nál lévő határidős, takarék - és devizaszámlák - M2-be SEM tartozó tételek : kötvények, pénzpiaci befektetések, importletétek - Pénzteremtés pénztömeg vált. nélkül : JBpénz befizetés KB pénztárába, ill. a JB pénzteremtő hitelt nyújt KB -nak; Pénztömeg vált. pénzteremtés nélkül : költségvetés vásárlásai, ill. költségvetés adó-visszatérítései 4. A pénz kereslete - JB célja : árstabilitás elérése és fenntartása a foglalkoztatottság, gazdasági növekedés és fizetési merleg egyensúlyban tartása mellett. - A bankrsz. pénzteremtése és a pénzmultiplikátor megadja a pénzkínálatot. - Pénzkereslet nek 3 fő megközelítése van:  - 1.   fisheri forgalmi egyenlet: M*V=P*Á , ahol M a pénzmennyiség, V a pénz forgási sebessége, P az árszínvonal, Á az áruk mennyisége. Az egyenlőség csak ex post áll fenn; ex ante vizsgálódni kell: az áruk árszínvonala a pénz mennyiségétől függ . - 2.   keynes-i likviditási preferencia irányzata: a pénzkeresletnek 3 motívuma van: 1. tranzakciós  –  a lakosság azért keresi a pénzt, hogy szükségleteit kielégítse; 2. óvatossági  –  a váratlan kiadások finanszírozása; 3. spekulációs  –  a felhalmozott vagyon pénztől kül. formái kockázatosak; fő elem a fix kamatozású államkötvény (ÁK)   az ÁK árfolyamának változása ellentétes  Kis Dávid, BCE, Pénzügy és Számvitel szak, 2016.12.09. a piaci kamatláb változásával. ( r nő, P csökken, pénztartást ösztönöz; r csökken, P nő, kötvényvásárlást ösztönöz). A Keynes -i egyenlet szerint az 1. és 2. kereslet a jövedelemtől függ, míg a spekulációs (3.) kereslet a kamatlábbal ellentétes mozgású :   M=t(Y)+s(r)  . - 3. A cambridge-i változat: M= k*P*y  , ahol P az árszínvonal, y a reáljövedelem, k az arányossági tényező.   5. A pü- i szektor közvetítő szerepe   - Megtak. és beruh. kapcsolata : S=I , S  –  megtak, I  –  beruh.    ex pont egyenlőség, ex ante nem feltétlen, de több módon is egyezővé válhat:  pl. kényszermegtakarítás a nem piacgazdaságokban, illetve nem szándékolt beruházás a piacgazdaságokban. - Megtak. formái: anyagi beruházás, értékpapír (ÉP) vásárlás, pénzkészlettartás - utóbbi kettőt nevezik pénzügyi megtakarításnak. - S az anyagi felhalmozás forrásává válhat: önfinanszírozással (a megtak. a beruházónál képződik); újraelosztással (fajtái: végleges  –  adók és támogatások, közvetlen ideiglenes  –  ÉP, közvetett ideiglenes  –  bankhitelek); pótlólagos pénzteremtéssel - A külfölddel kapcsolatban is vannak megállapítások: a beruh. nagyobb lehet a megtakarításnál az importtöblet mértékéig, ill. a megtak. lehet nagyobb a beruh.-nál az exporttöbletig.   (S-I)=(X-IM) - A tőkeáramlási mátrix szal kapcsolatos megjegyzések: - Tartalma: az eg yes szektorok nem pénzügyi egyenlegei és szektorközi tőkemozgások.  - GDP=C+I+G+(X-IM) - GNDI=GDP+R (R a folyó transzferek) -   A tőkeáramlási mátrix fő egyenlete  : (I-S) + (G+TR-T) + (X-IM+R) = 0  - Nem pénzügyi egyenlegek : 1. Magánszektor : I > S esetén: forrásbevonás szükséges  –  belföldi hitel, vagy külföldi tőke; S > I esetén: pénzt halmozhat fel, hitelt nyújthat az államháztartásnak, külföldi ÉP -t vásárolhat. 2. Államháztartás: HIÁNY: G+TR > T esetén: ÁP eladás (hitel felvétel) magánszektornak, bankszektornak, külföldnek; TÖBBLET: T > G+TR esetén: adósságot törleszt a többletből. 3. Külföld: Pozitív egyenleg esetén a belföld külfölddel szembeni követelései növekednek, vagy az adóssága csökken. Negatív esetben ellentétes a hatás. 4. Pénzügyi szektor : Csak részt vesz a finanszírozási műveletekben: egyrészt pénzteremtő képességén keresztül a finanszírozáshoz, másrészt közvetítőként járul hozzá a folyamatokhoz.  -   A pénzteremtés alapegyenlete: dNDC + dNFA = dM       a nettő hitelállomány és a  nettó devizapozíció változásának összege megadja a pénzmennyiség változásának mértékét, vagyis hitelnyújtással és kf. fizetőeszköz vásárlással teremt pénzt. - Teljes tőkeáramlási mátrix a könyv 34. oldalán található.   6. Az ideiglenes újraelosztás intézményei –   nem olyan fontos :D 7. Az infláció - A fogyasztói árszínvonal tartós és folyamatos emelkedése. - Okai:   a nominális pénzösszeg túlzott növekedése, ill. az újratermelés belső arányainak a keresleti szerk.től való eltérése. - Belső tényezői : lakossági megtak, csökkenése, hitelállomány növekedése, államháztartási transzferek, foglalkoztatottak számának és munkaidejüknek csökkenése. - Külső tényezők : lakosság kf.ről származó jövedelmének növekedése, a fogyasztási cikkek nettó exportjának csök kenése ( X csökken, IM nő), importáruk árnövekedése. -   Hiperinfláció : A fogy. árszínvonal gyorsuló emelkedése. Következménye a pénzfunkciók fokozatos kizáródása; a háborús időkre jellemző.  - Dezinfláció : A fogy. árszínvonal növekedésének ütemcsökkenése. - Defláció : A fogy. árszínvonal tartós csökkenése.    termelés szűkítésére, megtakarításra ösztönöz.  - Az EU meghatározása szerint az infláció 2% körüli állapotában jelent árstabilitást. (kicsivel 2% alatt) - Maginfláció : Megtisztítja az inflációt a legváltozékonyabb és a monetáris politikától leginkább független tényezők hatásától (pl.: olaj, idénytermékek stb). - Az infláció hátrányai : csökkenti a fogyasztói jólétet ( nő az ár, kevesebbet tud venni a fogyasztó); csökken ti a megtakarítások értékét (a fogyasztás hiányát a megtakarításokból próbálják pótolni); cipőtalpköltségek emelkedése (az infláci ó ellen a bankba történő pénzelhelyezéssel védekeznek, illetve mindig csak a vásárláshoz szükséges pénzt tartják maguknál, így  sokszor kell pénzt felvenni, ami költségekkel jár  –   Nem éppen egy mai probléma….); hátrányos a rendszeres költségvetési  juttatásokban részesülők számára, mivel a kifizetéseket indexálni szokták, ami szerint az inflációhoz igazítják, azonban éves  szinten történik ez, és így nincs védve az évközbeni mozgásoktól; a kereskedelem számára is többletköltséget okoz: menüktg-ek emelkednek (pl.: gyakori átcimkézés)   nominális bilincs: a régi nominális áron kell értékesíteni, holott reálértékben magasabb  Kis Dávid, BCE, Pénzügy és Számvitel szak, 2016.12.09. lenne az ára a terméknek. - Fontos, hogy különbség et tegyünk várt és nem várt infláció között: vártnál a szerződéseket, a megállapodásokat mind a várakozásnak megfelelő inflációval kötik; nem várt esetén sokk éri a gazdaságot és halmozódnak a ktg -ek. 2. Fizetési mérleg, Konvertibilitás, Árfolyam 1. Nemzetközi elszámolások -   Bilaterális: két ország egymással szembeni követelései és tartozásai csak ugyanezen két ország viszonylatában rendezhetők, nem megengedett a más országbeli felhasználhatóság.  - Multilaterális : a keletkezett tartozások és követelések a csoport bármely tagjával szemben rendezhető, felhasználható. - Konvertibilis a valuta, ha a felek mind elfogadják a másik ország fizetőeszközét.   2. Fizetési mérleg 1. Folyó fizetési mérleg: Áruk és Szolgáltatások sorok   export és import tételek; Jövedelmek   két gazdasági egység közti tőkejövedelmek (kamat, osztalék) és munkajövedelem; Viszonzatlan folyó átutalások   öndefiniáló fogalom :D 2. Tőkemérleg : Kormányzati és Egyéb szektorok vi szonzatlan tőkeátutalásai   anyagi beruh.- nak minősülő eszközök egyoldali átadása. Nem termelt nem pénzügyi javak   olyan áruk és szolg.-ok melyeket nem termelési folyamat során állítottak elő, de a reáljavak részét képezik.  - 1. és 2. együtt a gazdaság nettó finanszírozási pozícióját képezik. 3. Pénzügyi mérleg : az 1. és 2. végeredménye milyen műveletekkel záródott. Közvetlen tőkebef.   lejárat nélküli, tulajdonrész megszerzés; Portfólióbefektetés  rövid távú kamat- és árf.nyereségek megszerzése; Hitelügyletek; Derivatívok   a pü-i szárm. termékek forgalmát mutatja; Nemzetközi tartalék   devizatartalék+JB aranykészlete. 4. Tévedések és kihagyások : akkora az összeg, hogy a végső eredmény 0 legyen.  - Credit oszlopban: bevétel, követeléscsökkenés, tartozásnövekedés. - Debit oszlopban: ellentétes. - Net oszlopban: ezek különbsége. -   Kettős nyilvántartás : minden eseményt a credit és a debit oldalon is könyvelnek. - Az egyoldalú átadások/átutalások párját a viszonzatlan átutalás sorban rögzítjük. -   Piaci értékelés elve: a gazd. eseményeket valós piaci értéken kell könyvelni. - Eredményszemlélet elve: A tranzakciókat akkor is rögzíteni kell, ha nem volt pénzbeli ellentételezés. -   Konvertibilitás: 1. Teljes  az átválthatóság a fiz. mérleg minden tételére vonatkozik. 2. Nem teljes   1 v több tételre kizárt az átválthatóság. 3. Korlátozott  csak a folyó fiz. mérleg tételeinél lehetséges. 4. Részleges  Ha a tartozó ország a tartozásának egy meghat. arányát konvertibilis valutában egyenlíti ki, akkor a kiegyenlítés mértékéig részlegesen konvertibilis a valuta. 5. Külső  A valutabelföldiek nem vásárolhatnak kf.-i valutát, de a kf.-iek vásárolhatnak belföldit. 6. Belső  Az átválthatóság mindkét oldalról érvényes. 3. Devizapiac - A külföldi valuták és devizák keresletének és kínálatának összessége a valuta- és devizapiac. - Kereslet: az áru- és szolg.import, valamint a tőkeexport határozza meg.  - Kínálat: áru- és szolg.export, külföldről kapott kamatok, és a tőkeimport összege.  - Egyensúlyi árfolyam (e) : S és D függvények metszéspontjában. - Hazai valuta leértékelődése : pl.: e = 240 HUF/USD, és ez esetben e* > e - Felértékelődés : ellentétes. -   Valutakosár : más országok valutáit ált. a kisker. mértékéből adódó súlyban tartalmazza.  - Effektív árfolyam: valutakosárral szembeni árfolyam. - Azonnali (prompt ) vs határidős ( termin) valutapiac    egy időben vagy más időpontokban történik az üzlet megkötése és lebonyolítása. A határidős árfolyamot forwardnak (f) nevezzük.  - Árfolyamalakulás szabályozása: JB   valutapiaci intervenció. Hatóság   korlátozni a jogosultak számát, mennyiségi kvótát szabni. -   Rugalmas/lebegő árfolyam: a piac mozgatja az árakat. -   Sávosan rögzített (fix) árf.: a gazdpol kijelöl egy középárf.-ot és egy %-os értéket, melyekkel kialakul az árfolyamsáv. A sávból való kilépés akadályozása: devpiaci intervenció (gyenge oldalon technikai korlát- eladni csak annyit tud, amennyije van; erős oldalon gazdasági korlát –   a vétellel inflációt gerjeszt ami a célkitűzések ellen szól); ha az intervenció lehetősége kifulladt:  Kis Dávid, BCE, Pénzügy és Számvitel szak, 2016.12.09. sáv eltörlése és lebegő bevezetése; sáv kiterjesztése; sáv eltolása    gyenge irányba, akk a hazai valuta leértékeléséről beszélünk, és fordítva. - Túl-(Alul)értékelt hazai árfolyam esetén a hosszú távú árf. a kijelölt középnél gyengébb (erősebb).  - Kötött árf.: hatósági úton rögzített árfolyam    kötött devizagazdaságokra jellemző.  - Vásárlóerő -paritás (PPP): e = P / P*  - P a belföldi ár, P* a külföldi ár, e az egyensúlyi árfolyam. - dinamikusan felírva: ln(e 1  /e 0  ) = π - π*  , vagyis a tartós árfolyamváltozást megadja a belföldi és külföldi inflációs ráta közti különbség. Ha π - π* > 0 , akkor a hazai valuta leértékelődik. Ha π - π* < 0, akkor felértékelődik.  -   Kamatparitás: e 1  = e 0  * [(1+r  h  )/(1+r  k   )]  , illetve f = e * [(1+r  h  )/(1+r  k   )]      a jelenbeli és határidős árfolyam, valamint a hazai és külföldi kamatlábak rövidtávú egyensúlyban állnak. - Vö.: arbitrázs, arbitrázskör. 3. Államháztartás, Adórendszer 1. Az állam szerepe és fő funkciói    - musgrave-i funkciók:  Allokációs  (ha a versenyképes piacok Pareto-hatékonysága sérül, piaci kudarcok jönnek létre   externáliáknál az állam a hasznot és a ktg- eket igyekszik harmonizálni; közjavak esetében állami előállítási kényszer áll fenn); (Re)disztribúciós (a piac a jövedelmek hatékony elosztását hozza létre, ami nem esik egybe a társ. által tisztességesnek, igazságosnak tartott normával, így a kormánynak három lehetősége van: 1. Adótranszfer  –   a magasabb jövedelműek progresszív adóztatását az alacsony  jövedelműek támogatásával köti össze. 2. Progresszív jöv.adókból fin. közszolgáltatás. 3. Az inkább magas jöv.- űek által vásárolt termékek erőteljes adóztatása és az alacsony jöv - űek termékeinek támogatása.   ezt a funkciót kettős követelmény jellemzi: a h aszonáldozat minimalizására és a gazdpol célok közötti egyensúlyra kell törekedni.); Stabilizációs  (A költségvetési politika figyelembe kell, hogy vegye a magas foglalkoztatottságot, az árstabilitást, a fiz. mérleg egyensúlyát és a gazdasági növekedést. Sz abályozás nélkül jelentős ingadozások, munkanélküliség, infláció alakulhat ki.)   2. Az államháztartás alrendszerei - kp. költségvetés, kötelető TB, elkülönített célalapok és a helyi önkormányzatok  - Költségvetés: terület szerint két formája van: központi és helyi   három feladatcsoport: központi, körzeti és helyi telepítésű feladatok. Érdekkülönbségek léphetnek fel a helyi önkormányzatok és a központ között, ilyenkor a többség érdekét kell érvényre juttatni. 1. A központi kormányzat - kp. költségvetés (KV) ; a szoc. bizt. alrendszere ( kötelező TB; magánnyugdíj -, önkéntes pénztárak, kieg. biztosítások); elkülönített célalapok 1. Kp. KV  .: - szövetségi államokban van kp., szöv.-i, tagállami és helyi KV; nem szövetségi államokban: központi és helyi KV. - rendszerint 1 évre szól (naptári v gazdasági évre) - tartalmilag az állam gazdasági és társadalmi tevékenységeinek pénzügyi alapja, mely meghatározza az államháztartás gazdálkodásának kereteit. - formailag az állam várható bev. és kiad. terv- és számszerű szembeállítása; a jövőre vonatkozó legjelentősebb pü. terv; jogilag kötelező érvényű; szisztematikus és mérlegként publikálják  - alapelvek: jogi (a készítéssel kapcs. szabályok), gazdálkodási (végrehajtással és gazdálkodással kapcs. magatartás), elszámolási (a pü és nem pü folyamatok számbavételi módjai) 2. A szoc. bizt. rendszere  - az egyes országokban eltérés lehet az ellátandó feladatokban, a juttatás mértékében, a járulékfizetés megoszlásában, a KV-i kapcsolatokban, a szervezeti felépítésben, valamint a biztosítási feltételekben és szolgáltatásokban. 1. Kötelező TB: alapgondolata a társadalom egyes tagjai pénzügyi helyzetük révén nem tudnának részesülni kórházi ellátásban, házi orvosi kezelésben stb., illetve az intézményes biztosítás olcsóbb, mint az egyéni. - Biztosítás fogalma: azonos kockázatnak kitett term. vagy jogi személyek önkéntes vagy kényszertársulása, ahol a bekövetkező károk egy előre meghat. összegű hozzájárulás útján egyetemesen szétosztásra ke rülnek. - Jellemzői: jövőbeli, bizonytalan és véletlen veszélyhelyzet és annak kockázata; a vészhelyzet miatt bekövetkező kár és annak megtérítése; kármegosztás a biztosítási díjon keresztül. - kiegészülhet magánbiztosítással, önkéntes biztosításokkal - Magánbizt. vs társ.bizt: 1. írásbeli megállapodás szüks., matematikai számítások állapítják meg, nagyobb a kockázata, nagyobb bizt. díj, kisebb a várható kockázat díjtétele. 2. Törvényi rendelkezésen alapul, díj és ellenszolgáltatás arányos, szolidaritási jegyet mutat - a TB bevételei: két fő típus: TB járulék, illetve a tartósan vagy ideiglenesen szabad pénzek befektetésén alapuló nyereség    tőkepiaci szereplő; vállalatok csődhelyzetében a be nem fizetett munkáltatói járulék ellenében hozzáj uthat
We Need Your Support
Thank you for visiting our website and your interest in our free products and services. We are nonprofit website to share and download documents. To the running of this website, we need your help to support us.

Thanks to everyone for your continued support.

No, Thanks